Adatkezelési szabályok!
Adatkezelési szabályok!

A kullancsok által hordozott veszélyekről

Kora tavasztól nyár elejéig, majd augusztus és szeptember hónapokban a legnagyobb a kullanccsal való találkozás veszélye, de az állomány növekedésével, az időjárás enyhülésével gyakorlatilag egész évben van rá esély. A hazánkban nagy számban megtalálható közönséges kullancs napjainkra már nem csak az erdőkben terjedt el, hanem városi parkokban, kertekben is fellelhető.

Életmódjuk,táplálkozásuk

A legjellemzőbb tartózkodási helye a magas fű, dús aljnövényzet ahol magas a páratartalom, így esős, nedves időben, vízpartokon, volt ártereken még élénkebb, még jobban szaporodik.  A fagyot  és a kánikulát a föld mélyén vészelik át, tavasszal és ősszel élnek intenzívebben, de enyhe teleken, hűvös nyarakon is aktívak maradnak.

A gyanútlan emberre, vagy állatra került vérszívó a bőrön észrevétlen haladva a táplálkozáshoz kedvező helyet keres. Gyakran a hajban, a fülek mögött, vagy például a végtagok tövének hajlataiban húzódik meg.  A kullancs előzetesen érzésteleníti a bőrfelületet, ahova a szájszervét  beszúrja, így magát a csípést nem érezzük, bár a későbbiekben apró, tűszúrásnyi fájdalmat, viszketést tapasztalhatunk.

A kullancs legfőbb veszélye nem magában a csípésben, illetve saját mérgeiben rejlik, sokkal inkább abban, hogy fertőzött állatok vérét is szívja, így maga is különféle vírusok és baktériumok hordozójává válik, majd továbbadja azokat az embernek, valamint házi kedvenceinknek. Eltávolításuknál segítségünkre lehet az erre a célra megalkotott kullancs kiszedő csipesz, vagy kanál.

Kullancs csípés okozta betegségek

A kullancsok által leggyakrabban terjesztett kórokozók a Lyme-kór kialakulásáért felelős Borrelia burgdorferi elnevezésű baktérium és az agyvelő- és agyhártyagyulladást okozó vírus. A Lyme-kór jellegzetes tünete a kullancscsípés körül kialakuló bőrpír, amely sötétebb és világosabb gyűrűkből áll (jellegzetes kinézete miatt kokárdának is hívják). Ez a piros folt aztán a test bármely felületén megjelenhet, majd elmúlhat és ismét feltűnhet.

Az agyhártya- és agyvelőgyulladás kezdeti tünetei a levertség, fejfájás és láz, a későbbiekben azonban kiterjedt idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek (ingerlékenység, aluszékonyság, görcsök, bénulások, tudatzavar).

Mindkét betegség ellen léteznek védőoltások, ezek hatékonysága azonban vitatott, hiszen nem nyújtanak teljes védettséget és maguk is járhatnak különféle mellékhatásokkal. A legcélravezetőbb védekezési mód a kullancscsípés elkerülése, amely a megfelelő ruházattal, riasztószerek alkalmazásával – spray, gél, krém, roll-on, illoolaj, karkötő -  érhető el. 

Egy kiadós kirándulás, vagy kerti munka után, fontos testünk átvizsgálása. Gyermekeink fejbőrét, hajlatait alaposan nézzük át az esti fürdésnél, ha úgy véljük, hogy kullancsfertőzött területen tartózkodtunk.