Mi is az a vérszegénység?
A szervezetben végbemenő anyagcseréhez szükségünk van oxigénre, amit a vörösvérsejtek szállítanak. Ha ezek száma, vagy hemoglobin-koncentrációja (a hemoglobin a vér festékanyaga, ami az oxigén szállításáért felelős) lecsökkent, akkor beszélhetünk vérszegénységről. A hemoglobin-szintézishez szükséges elegendő mennyiségű vas jelenléte is. A vérszegénység alapvetően kétféle módon alakulhat ki: vagy túl kevés a vas található a szervezetünkben, vagy nagy vérveszteség miatt. Felnőtteknél normál esetben 2-5 gramm vas van a szervezetben.
A vérszegénység kiváltó okai
Erős menstruáció: Testünk a vérzés során vasat veszít, így nem csoda, hogy sok nő szenved a vashiány tüneteitől.
Emésztőrendszeri betegségek: Szintén a vérvesztés miatt okozhat vashiányt például a bélpolip, az aranyeres csomó, a gyomorvérzés, esetleg daganatok. Fontos tudni, hogy az emésztőrendszerben jelentkező vérzésnek nincsenek mindig szabad szemmel látható jelei. Emellett idősebb embereknél a bél és a gyomor nyálkahártyája sokszor már csökkent működésre képes csak, így a felszívódás hatékonysága romlik, ami szintén vérszegénységhez vezethet.
Lisztérzékenység: Lisztérzékeny betegeknél a vas felszívódása gyengébb a normálisnál, emiatt is kialakulhat a vashiány.
Nem megfelelő táplálkozás: A húsok vastartalma jelentős, és a húsokból nagyobb arányban tud felszívódni a vas, mint a növényi táplálékból. Emiatt, ha valaki vegetáriánus, és nem figyel oda rá, hogy sok vastartalmú zöldséget és olajos magvat fogyasszon, akkor könnyebben kialakulhat vashiány.
Várandósság: A terhes nők vasszükséglete megnövekszik, így ilyenkor külön érdemes odafigyelni a szervezet vasszintjére. Ugyanez a helyzet a szoptatás időszakában is.
Mit tehet, ha észleli magán a vérszegénység tüneteit?
Jelezze kezelőorvosának a panaszait. A vérszegénység egy vérvételből megállapítható. Ha valamilyen alapbetegség áll a háttérben, akkor annak kezelésével a vérszegénység tüneteinek csökkenése várható. Emellett többnyire vaspótlás is szükséges. Többféle vastartalmú készítmény kapható, általában napi 150-200 mg vas fogyasztása javasolt.
Emellett érdemes a táplálkozásra is odafigyelni. Sok vasat tartalmaznak a húsok, halak, a belsőségek és a tojás. A növények közül kiemelt vastartalma van például a céklának, az aszalt szilvának, a napraforgómagnak, a máknak, a spenótnak, a sóskának, a hüvelyeseknek és a bogyós gyümölcsöknek.