Amit a véralvadásgátlókról tudni érdemes
2018-05-08
Milyen okból válhat szükségessé véralvadásgátló terápia?
Vénában kialakuló trombózis
Normál esetben a véralvadás és a vérzékenység egyensúlyban van, sérülés esetén különböző faktoroknak és enzimeknek köszönhetően egy olyan folyamat zajlik le, melynek a végeredménye, hogy a sérülés helyén dugó keletkezik. Ám vannak olyan állapotok, amikor a folyamat zavart szenved és a véralvadás fokozottá válik. Ebben az esetben vérrög (thrombus) alakulhat ki a szervezet valamelyik mélyen futó vénájában. A mélyvénás trombózis következtében a vérrög leszakadása esetén tüdőembólia is létrejöhet, ami életveszélyes állapot.
Trombózisra hajalmosító tényezők:
Érszűkület
Az artériákban is kialakulhatnak vérrögök. Ennek fő oka a vérlemezkék összecsapódása, amit érszűkület vagy valamilyen, az ér belső részén levő zavar vált ki. Ha az ér keresztmetszete szűkül, úgy a vér haladási keringése nő. A gyors áramlás miatt a vérlemezkék összecsapódnak, illetve az érelmeszesedéses felrakódások, a plakkok is beszakadhatnak és vérrögök képződhetnek. A vérrög leszakadásával és továbbhaladásával embólia alakulhat ki.
Baleset, műtét után
Egyes balesetek után, ha a beteg hosszú ideig nem mozoghat, szükség van véralvadásgátló kezelésre a mélyvénás trombózis megelőzésének érdekében.
Műtétek után fokozott a vérrögképződés veszélye, így ebben az esetben is antikoaguláns-kezelésre van szükség általában valamilyen heparin tartalmú injekció formájában. A kezelést otthon is folytatni kell egészen addig, míg a kezelőorvos elrendeli.
Véralvadásgátlók
A thrombus képződés és az embólia megelőzése érdekében általában hosszú ideig rendszeres gyógyszerszedésre van szükség. Akut trombózis esetén szintén antikoaguláns terápiát folytatnak a thrombus továbbnövekedésének megakadályozásának céljából, illetve a trombózis megszüntetésének érdekében. A kezelés a szervezet trombózis/vérzékenység egyensúlyát egy kissé a vérzékenység felé tolja el.
Több típusú véralvadásgátló létezik, hatásmechanizmusuk különböző, egyes hatóanyagok a vérlemezkék összecsapódását, mások pedig a véralvadásban szereplő faktorok működését gátolják. Szakorvos döntése, hogy melyik véralvadásgátlót és milyen dózisban alkalmazza a betegnél, hiszen minden eset más és minden készítmény magában hordozza a vérzéses szövődmények rizikóját.
