Egres
2017-04-24
Az egres (Ribes uva-crispa), egyéb nevei: brüszke, piszke, pöszméte, köszméte a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe és a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjába tartozó faj.
A közönséges egres középnagy, 50 - 150 centiméter magas, szélesen elterülő cserje, ritkásan álló hosszú, vékony, szürkésbarna ágakkal. A levelek kettesével, hármasával, ritkábban ötösével elhelyezkedő hegyes tüskék hónaljában állnak, az utóbbiak hosszúsága elérheti az egy centimétert. A levelek szőrösek, kerekded vagy szív alakúak, tompán karéjosak, szélességük 2,5 - 3 centiméter.
Természetgyógyászok lázzal, gyulladással együtt járó betegségek esetén különösen ajánlják a nyugtató, hűsítő hatású egresből készült szörpöt.
Általában félérett állapotban gyűjtik be a terméseket, bár ilyenkor az íze fanyar, viszont kitűnő mártás, kompót, dzsem és gyümölcslé készíthető belőle. Friss fogyasztásra a teljesen érett bogyó a legjobb, ilyenkor kellemesen savas, zamatos, áttetsző gyümölcsöt csemegézhetünk.
A gyümölcs energiatartalma alacsony, 44 kcal található 100 grammban. Tartalmaz A, C, D-vitamint, illetve ásványi anyagok közül káliumot, kalciumot, foszfort és niacint.
