Kapor
2017-03-24
A kapor (Anethum graveolens L.) közismert gyógy-, és fűszernövény. Népies elnevezései: fűszerkapor, kertikapor, kertikömény, uborkafű.
Jellemzői
Egyéves, kissé fásodó szárú növény. Karógyökere 40–60 cm mélyre hatol a talajba, a felső 20–30 cm-es részen egyenletes eloszlásban, de nem túl sűrűn indulnak ki belőle az oldalgyökerek. Gyengén fejlett gyökérrendszere miatt érzékenyen reagál a felső talajréteg vízforgalmára. A szár és valamennyi oldalhajtás ernyős virágzatban végződik. A virágzat alatti 1-2 gallérlevél korán lehullik.Az öt sárga sziromlevél szabadon áll, az ugyancsak öt porzó kissé kiemelkedik a sziromlevélszintből. A két termőlevélből összenőtt alsó állású magház mindkét rekeszében egy-egy magkezdemény található. A kétágú bibe vastag bibevánkoson foglal helyet.
Gyógyhatása
A Földközi-tenger környékén élő ókori népek általánosan használták gyógyszerként fejfájás és gyomorpanaszok ellen. Teája vízhajtóként,illetve felfúvódás, emésztési zavarok, bélpangás, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság, étvágytalanság esetén jó hatású. Magjából teát főzve gyors és kellemes ellenszere a csuklásnak.
Emésztést elősegítő, szélhajtó és köptető hatású, nőgyógyászati problémákat is orvosolnak vele. Forrázata emésztést elősegítő, szélhajtó és köptető hatású. Magja elrágva leheletfrissítő és a hasmenést is megállítja. Húgyúti fertőzések megelőzésére a fürdővízbe magot kell áztatni, vagy egy teáskanálnyi magból préselt illóolajat.
Kapor ellenjavallat
Érzékeny embereknél esetleg bőrkiütést okozhat!
