A leggyakoribb tüdőbetegségek
2016-09-21
Tüdőgyulladás: Meglehetősen gyakori gyulladásos kórkép, ami elsősorban a legyengült immunrendszerű, idős és krónikus betegségekben szenvedő embereket veszélyezteti. Súlyosabb esetekben halált is okozhat. Ha a légcsőbe és a hörgőkbe bejutnak a mikrobák, és az immunrendszer nem elég erős az elpusztításukhoz, akkor alakul ki. A tüdőgyulladások mintegy felét vírusok okozzák, a megbetegedések mintegy negyedét baktériumok. Emellett gombák és esetenként paraziták is okozhatnak tüdőgyulladást. A vírusos eredetű tüdőgyulladásra nem hatnak az antibiotikumok, a bakteriális tüdőgyulladásokat 1-2 héten át tartó antibiotikumos kezeléssel gyógyítják.
COPD: Azaz krónikus obstruktív tüdőbetegség, amely visszafordíthatatlan tüdőszűkülettel jár együtt. A betegség lényegében egy idült hörghurut, amelyre a hörgők tartósan gyulladt, beszűkült állapota jellemző, az ezzel járó tüdőtágulás, illetve a léghólyagocskák károsodása is. A betegség kialakulását okozhatja a dohányzás. A tünetek között jelen van az állandó köhögés, krákogás, és idővel a légszomj is kialakul.
Asztma: Az asztmás rohamok során a levegő nem tud szabadon áramolni. A hörgők körüli izmok összehúzódnak, emellett nyáktermelés és a hörgőcskék belső falának megduzzadása nehezíti a légzést. Az asztma részben genetikai hajlam miatt alakul ki, emellett a kezeletlen szénanátha növeli a kialakulásának esélyét. A leggyakoribb az allergiás eredetű asztma, de van olyan is, melynek nem ismert az eredete. Ahogy a legtöbb tüdőbetegségnek, úgy az asztmának sem tesz jót a dohányzás.
Tüdőrák: Az egyik leggyakoribb daganatos elváltozás, aminek a kialakulásában a dohányzás is szerepet játszhat. A tüdő szöveteiből kiinduló kóros sejtburjánzás évi több mint 1 millió ember halálát okozza világszerte.
Cisztás fibrózis: Genetikai eredetű, örökletes megbetegedés, amire a mirigyek kóros mértékű váladéktermelése a jellemző. Ennek folyamán károsodnak a tüdő és az emésztési rendszer szövetei.
Tuberkulózis (tbc, gümőkór): A tüdőt megtámadó fertőző betegség, ami sokáig egyike volt a vezető halálokoknak, azonban a 70-es évekre sikerült jelentősen visszaszorítani az antibiotikumoknak köszönhetően.
