A szervezet fluor-tartalmának legnagyobb része (kb. 95%-a) a csontokban és a fogakban található. A fluorbevitel okozója lehet a fogszuvasodás kialakulásának, amennyiben az szervetlen, azaz hozzáadott fluor. A fluorszükségletet (1,5 mg/nap) az elfogyasztott táplálékkal (pl. tengeri halak, kukorica, majoránna, petrezselyem) kell fedezni. Minden elemnek és vegyületnek lehet szerves és szervetlen formája. Ez a fluorra is igaz! A szerves forma legtöbbször zöldségekben és gyümölcsökben fordul elő, a lehető legtökéletesebb formában és biokémiai környezetben, pontosan úgy, ahogy azt a szervezetünk megkívánja.
A szervetlen - azaz a hozzáadott - fluor és annak sói, vegyületei nem természetes kötésben találhatóak, ezért a szervezetünk idegen anyagként fogja fel azokat. Ezért van az, hogy a hozzáadott fluor még a megengedettnél alacsonyabb mennyiségben is káros hatást fejt ki a szervezetre.
Az ivóvízben és a fluoridos fogkrémekben található fluor a szervezetre káros hatást is gyakorolhat, ha felhalmozódik a szervezetben, növeli a rák kockázatát. Az egészségügyben a fluor jelen van egyes érzéstelenítőkben, antibiotikumokban, gombaölő szerekben, adalékként egyes fogkrémekben, mint fogszuvasodást - állítólag - gátló szer.
Túladagolás: Fognövekedési, csontosodási zavarok, fogszuvasodás, a csontok károsodása, a vesék működésének csökkenése és károsodása, az izomzat és az idegrendszer működési zavara tapasztalható.