A szabad gyökök azonban nem új keletű képződmények, téves azt gondolni, hogy pusztán az iparosodás és a környezetszennyezés (ózonlyuk) következményei. Ezeknek a vegyületeknek is szerepe van a testünk működésében, például védekezési lehetőséget nyújtanak egyes betolakodók ellen, szabályozzák a véralvadást. Ezeket a „hasznos” szabad gyököket a szervezetünk termeli és képes semlegesíteni őket, ha már nincs rájuk szükség.
Ha azonban a szabad gyökök mennyisége meghaladja azt a határt, amelyet a szervezetünk semlegesíteni képes (lehet ez amiatt, mert túl sok szabad gyök keletkezik, de amiatt is, mert a szervezetünk nem kapja meg a számára szükséges tápanyagokat), a vegyületek romboló hatást fejtenek ki a szervekben, szövetekben.
A szabad gyökök semlegesítése
A szervezetünket terhelő szabad gyökök keletkezhetnek a környezetszennyezés, a dohányzás, a túlzott UV-sugárzás, különféle mérgezések, a stressz, a túlzásba vitt gyógyszerfogyasztás , elektroszmog, és más, az életterünkbe kerülő vegyi anyagok hatására. A semlegesítésük kétféle módon történhet: egyrészt csökkenthetjük a környezeti terhelést, másrészt felkészíthetjük a szervezetünket a megnövekedett terhelés ellensúlyozására.
Az antioxidánsok azok a vegyületek, amelyek képesek semlegesíteni a szervezetünkben képződő szabad gyököket. Antioxidánsokat a szervezetünk is állít elő, másokat a táplálékunkkal viszünk be és egy harmadik csoportot pedig táplálékkiegészítők formájában fogyaszthatjuk el. Az antioxidánsok között vannak vitaminok (A-, E-, C-vitamin), ásványi anyagok (cink, magnézium, szelén), szerves vegyületek (flavonoidok, karotinoidok, polifenolok).
Egyes antioxidánsok töltést adnak át a szabad gyököknek, ezzel csökkentve azok reakcióképességét, mások maguk lépnek reakcióba velük, megóvva így a sejtjeinket. Összességében elmondhatjuk, hogy az antioxidánsoknak immunerősítő, sejtvédő, rákellenes, gyulladáscsökkentő hatásaik vannak.